Bemutatkozás/Iskolánk története

Kezdetek

A helytörténeti szakkör gyűjteménye alapján az első adatok a bodajki iskoláról l733-ból valók. Ebben az évben a tanulók létszáma 55 fő volt. 1745-ben a bodajki tanító Mecséri József volt. 1770-ben 30 tanulót tanított Kovarik Mihály. 1781-ben pedig 52 gyermeket tanítottak magyar és német nyelven.

1786-ban a mezőváros református lakossága a Helytartótanácstól kért engedélyt református tanító alkalmazására. A meglévő adatok alapján 1841-ben már 63 gyerek járt a református iskolába. A katolikus iskolába 146 gyerek járt, itt németül és magyarul tanítottak. Az iskolában egy tanító és egy segédtanító dolgozott. A tanítás mindkét felekezetnél egytanítós, egytantermes iskolában folyt.

Az iskolába télen mindig több gyerek járt, mint tavasszal. Ennek oka, hogy a nehéz tavaszi munkákba már a kisiskolás korú gyerekeket is bevonták.

A századforduló időszakában továbbra is külön működött a katolikus és a református iskola. 1895-ben a két iskolának összesen 358 tanulója volt. Iparos tanonciskolája nem volt Bodajk mezővárosnak, így a 15 éves kor eléréséig ismétlő iskolába jártak a gyerekek. A tanoncok egy része a móri iskolát látogatta.

A következő adatok az 1930-as évekből valók. A katolikus elemi iskolában egy kántortanító és egy tanítónő, a református elemi iskolában egy kántortanító oktatott. Ebben az időszakban az elemi iskola hat osztályból állt.

A katolikus elemi iskolában az első és a második osztályt összevontan a tanítónő, a többi osztályt a tanító tanította.

A református iskola épületét 1929-1930 között újították fel. Ekkor egy igen lelkes tanítója volt az egyházközségnek, Molnár István. Mind a hat osztályt ő tanította. Molnár tanító sok verset írt nevelő szándékkal. Közülük az egyik vers.

1930-ban új katolikus kéttantermes katolikus iskola nyílt meg. Ebben az évben került Bodajkra Stoffer Terézia, aki 1915-ben szerezte diplomáját. Az 1931-1932-es címtár „mintaosztály tanítónő”-ként említi. 1978-ban kapta meg Terike néni a gyémánt-, 1983-ban pedig a vasdiplomáját.

Bodajkon a két elemi iskolán kívül 1933-tól gazdasági továbbképző és általános továbbképző iskola is működött.

1945 után

A világháború befejezése után azonnal megindult az iskolák helyreállítása. A katolikus iskola négy tantermét 20000, a református iskola egy tantermét pedig 5000 pengő újjáépítési kölcsönből hozták rendbe.

Az Állami Általános Iskola 1948-ban alakult a felekezeti elemi iskolák államosításával, a bodajki katolikus és református elemi iskolák összevonása nyomán. Az iskolák államosításával bevezették a nyolc osztályos oktatást.

A Balinkai Szénbányák 1949-ben történt feltárása a falu fejlődésére nagy hatást gyakorolt, megváltoztatta a község arculatát. Nemcsak a környékbelieknek, hanem a távolabb lakóknak is jó munkalehetőséget kínált. A bánya megnyitása a lakosság nagyarányú növekedését eredményezte, bányászlakótelep épült Bodajkon. A lakosság növekedésével együtt megnőtt a tanulók száma is, ezért tanteremhiány volt az 1950-es évek elején. 1954-ben a bányászlakótelepen új iskola épült. Ekkor a községben szétszórtan, öt helyen, „kétműszakban” folyt a tanítás.

1956-tól a bodajki iskola körzeti iskolaként működött. Az iskola igazgatási körzetében tartozott:

Tárnokpusztai Állami Általános Iskola:	1956 – 1967
Balinkai Általános Iskola:	1958 – 1978
Sörédi Általános Iskola:	1958 – 1969
Mecséri Általános Iskola:	1977 – 1982

Tárnokpusztáról a felső tagozatos tanulók a bodajki iskolába jártak, az alsó tagozatosokat Steiner Jeromos tanította. Fennmaradt ebből az időből a tárnokpusztai iskola házirendje.

Balinkán önálló iskola működött az 1974/1975-ös tanévig. Ettől az iskolaévtől a felső tagozatos, majd 1978/1979-től az alsó tagozatos tanulók is a bodajki iskolába járnak. Balinka német nemzetiségű falu. Az iskola bekörzetesítésével indult meg a nemzetiségi nyelvoktatás Bodajkon.

1973 óta összevont csoportos kisegítő osztály működött a bodajki iskolában, Pintér Jánosné, Zoltai Mártonné és Szegő Lászlóné tanítónők vezetésével.

1981-ben megépült a tornaterem. 1985-ben hat tanteremmel bővült a lakótelepi iskola. Az új épület elkészülte után a régi épületet is korszerűsítették. 1986-tól az oktatás „egyműszakban” folyik.

1986-ban zeneiskolai tagozat indult, zongorán, furulyán és tangóharmónikán tanulhattak a gyerekek.

Iskolánk napjainkban

2005 nyarától iskolánk kibővített társulásként működött, a Bodajk-Balinka-Söréd-Csókakő Intézményi Társulás Általános Iskolájának központjaként, Csókakő pedig a tagintézménye lett. A csókai iskola neve: Báró Nádasdy Tamás Általános Iskola, tagintézményvezető pedig Ábele Mártonné.

2007-ben a Móri Többcélú Kistérségi Társulás vette át a térség általános iskoláinak irányítását.

Iskolánk az elmúlt években biztosította Bodajk és Csókakő ifjúságának általános iskolai nevelését, oktatását. Az oktatás jó színvonalát a tanulmányi versenyeken való sikeres szereplések, a sporteredmények, valamint a továbbtanulási mutatók igazolják.

Pedagógusaink mindig rendszeresen részt vettek a továbbképzéseken, felvállalva a továbbtanulást és új módszerek kipróbálását is. Iskolánk képes arra, hogy a kor követelményeinek, s az iskolahasználók elvárásainak eleget tegyen, kiemelve a tanulók egyéni képességinek megfelelő fejlesztését, angol, német nyelv és informatika oktatását, s az egészséges életmód szokásainak kialakítását. A tanórán kívüli tevékenységre is több alkalmat kínálunk a különböző szakköri és sportolási lehetőségek biztosításával.

Iskola igazgatói 1948-tól:

Nagy Sándor:	1948 – 1972
Bálint Jenő:	1972 – 1986
Herber Endréné:	1986 – 1990
Mihalik Ferenc:	1990 – 1997
Rigó Sándor:	1997 – 2007
Mihalik Ferenc:	2007 – 2022
Visi Szilárd	2022 –